Úrnapja 2017 – Krisztus Testének és Vérének ünnepe

Úrnapja
(A Historia Domusba)

2017-ben a június 18-i vasárnapra esett Úrnapja, Jézus testének és vérének fő ünnepe, a Copus Domini. Az Oltári szentségről minden egyházi évben a Pünkösd utáni tizedik napon körmenetet is tartva emlékezünk meg.

Idén rendhagyó útvonalon haladt a tapolcai körmenet Péter és Balázs atya vezetésével. (A négy stáció által a tapolcai szakrális helyeket érintve jártuk a processziót: a templom melletti feszület, a Fő téri Szentháromság-szobor, a Malom-tó partján felállított Szentkút, a plébánia előtti Mária-szobor előtt voltak az oltárok.) Itt állítottunk négy virágokkal körbevett szabadtéri oltárt, s mindegyiknél egy-egy részt hallgattunk meg a Szentírásból. Fehér ruhába öltözötten a kislányok szirmokat szórtak a menet léptei élé, amint ez már a középkor óta, s itt Tapolcán is, régi szokás.

A Szentmisén elhangzott a Magyar Püspöki Kar körlevele. A hívek ebből is megtudhatták, hogy 1938 után 3 év múlva újra Magyarország rendezheti az Eucharisztikus Világkongresszust. Hazánk ad otthont a kenyér és bor színe alatt tovább élő Isten titkait ünneplő, az egész világ figyelmére számot tartó Kongresszusnak: „1938-ban a nagy világégés küszöbén könyörögtünk a Szentségi Jézushoz. Ma a józan emberség, a tudomány vívmányait szeretettel és felelősen alkalmazó bölcsesség, a kiengesztelődésre kész testvéri szeretet adományát, a világunk és életünk értelmét megvilágító hit fényét kérjük Istentől, hogy népünk és az egész emberiség lelkileg megújulva nézhessen szembe a mai idők kihívásaival.” (Részlet a körlevélből)

A szentmise végén közös imát mondtak a hívek a 2020. szeptember 13-20. között megrendezésre kerülő 52. Nemzetközi Kongresszusért:

Mennyei Atyánk,
minden élet forrása!
Küldd el Szentlelkedet,
hogy az önmagát értünk feláldozó
és az Oltáriszentségben velünk levő Krisztust
felismerjük és egyre jobban szeressük!
Ő Urunk és Mesterünk,
barátunk és táplálékunk,
orvosunk és békességünk.
Adj bátorságot,
hogy az ő erejét és örömét
elvigyük minden emberhez!
Add, hogy készület ideje
és az Eucharisztikus Kongresszus ünneplése
egész hívő közösségünk,
fővárosunk, népünk,
Európa és a világ
lelki megújulására szolgáljon!

Amen.

A szentmisét, a körmenetet s a fölhangzott Te Deumot követően többen visszajelezték, hogy lelki kegyelemekben gazdag ünnepen vehettek részt. Ebből az ünnepi alkalomból előkerültek a gyönyörű ruhák: palástok, a kézzel hímzett vélum, a Szentségtartó fölötti baldachin. A menet az Alsó-tavon átívelő hídról kapott áldást, miközben a lenyugvó Nap fénye megcsillant a magasba emelt monstrancián.  

“Nagy dologról szól az ének: élet élő kútfejének, a Kenyérnek hódolunk,
Estelép a búcsútornak, a tizenkét apostolnak, mit kiosztott Krisztusunk.
Hangosan hát fönnesengjen, ujjongjon és égre csengjen zengő lelkünk hangja ma!
Mert mit ajkunk most magasztal: amaz ünnep, amaz asztal, amaz első lakoma.
Ott új húsvét napja támadt: új kötése új Királynak; régi húsvét bétellett.
Új világtól fut az óság, árnyat oszlat új valóság, fényesség űz éjfelet.
S amit ott tett önkezével, emlékére nyílt igével hagyta Krisztus végzenünk.
Szent igéktől megoktatva, üdvösséges áldozatra kenyeret s bort szentelünk.
Ágazatja szent hitünknek: testté-vérré lényegülnek, kenyér s bor mivolt előbb.”
(Aquinoi szent Tamás: Úrnapi énekéből)