Templombúcsú 2016 Nagyboldogasszony ünnepe, gyógynövények, illatos füvek és virágok megáldása, városfelajánlás

 Templombúcsú 2016
Nagyboldogasszony ünnepe, gyógynövények, illatos füvek és virágok megáldása, városfelajánlás

 

Tapolcán a nagybúcsút minden év augusztus 15.-én Nagyboldogasszony napján ünnepeljük, melyen Szűz Mária Mennybe vételére emlékezünk.

Amint Szakács Péter plébános úrtól megtudtuk, Nagyboldogasszony ünnepén gyógynövények, illatos füvek és virágok megáldása szokásos.

Az ünnepi programot végigkísérte a gyógynövényekkel való ismerkedés.

A Játszóházba, délután négy órakor kezdődő kézműves foglalkozásokra – a kiadós eső ellenére – sok gyerek és felnőtt látogatott el. Gyors és eredményes összefogással felújított Ifjúsági Házban Péter és Balázs atya köszöntése után Marika néni a gyógynövények szakavatott ismerője, mintegy 10-12 féle gyógynövényt mutatott be és ismertette jótékony hatását. A gyógynövények nagy részét erre az alkalomra lelkes kis csapat gyűjtötte össze.

Betti vezetésével a gyerekek levendulából, illatos mentából, kakukkfűből illatzsákot készítettek, Marika teakeverékek összeállítását segítette. Judittal Szűzanyás szentképek és virággal díszített könyvjelzők készültek. Gitta szívecske varrását mutatta meg, miközben Andi a plébánián nagy érdeklődéssel hallgatott mesét mondott a gyerekeknek. Búza őrlésére is szívesen vállalkoztak a gyerekek, hisz ez az őrölt búza belekerült a Város Kenyerébe.

 A szomjazók házi bodzaszörpöt, mentaszörpöt, citromfű- szörpöt, levendulaszörpöt kóstolhattak, miközben a plébánia kemencéjében sütött gyógynövényes pogácsa várta az éhezőket.

A játszóházi program végén a gyerekek Péter és Balázs atya kérdéseire nagy lelkesedéssel ismerték fel a gyógynövényeket, így díjazásban is részesültek.

 

Gyógyító növények a Bibliában

Az ünneplés a Nagyboldogasszonynak szentelt templomunkban folytatódott. Péter atya a gyógynövények megáldása előtt betekintést adott arról, hogy a Bibliában milyen helyet foglalnak el a gyógyító növények. „ A növény és állatvilág és az egész világmindenség benne az emberrel a Bibliában a teremtő Isten harmóniáját tükrözi. A Bibliában a leggyakrabban előforduló növény a búza (201), majd a szőlő (157). A fügefa termését kelevényes sebek gyógyítására használták. A tömjénfa gyantáját régen is, ma is a liturgiában használjuk illatos füstölésre. A mirha nemcsak a paradicsomkertben tűnik fel, hanem Jézus sírba helyezésénél is.”

Salamon király könyörgésében a bölcsességért azt is kérte, hogy ismerje és értse a „növények különbségeit és a gyökerek gyógyító erejét.” Az Énekek Énekében a vőlegény „Arca, mint a balzsamillatú virágágy, melyben illatos növények nőnek.”Jézus is megcsodálja a virágok szépségét: „Nézzétek a mezők liliomait, hogyan nőnek: nem fáradoznak, nem szőnek-fonnak, mégis, mondom nektek, még Salamon sem volt dicsősége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül.(Mt.6)

Péter atya ezek után elvégezte a gyógynövények megáldását:

    Könyörögjünk!

Urunk, Istenünk, te Máriát minden teremtményed fölé emelted és fövetted a mennybe.

Őt ünnepelve adunk hálát a teremtés minden csodájáért.

Te a gyógynövények, az illatos füvek és virágok által egészséggel és örömmel ajándékozol meg bennünket.

Áldd meg + ezeket a gyógynövényeket, illatos füveket és virágokat, amelyek dicsőségedre és életed gazdagságára emlékeztetnek bennünket!

A Boldogságos Szűz Mária közbenjárására adj nekünk gyógyulást és üdvösséget!

Vezess el bennünket a veled való örök közösségre,

És add, hogy bekapcsolódjunk a teremtett világ dicsőítő énekébe,

amely Téged áld a mi Urunk, Jézus Krisztus által mindörökké.

Ámen.

 

Mária Mennybe vétele (Nagyboldogasszony) az Egyház tanításában.

 

„Az ősegyházban visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó az ő édesanyjának, a Boldogságos Szűz Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és testestül-lelkestül magához emelte a mennyei dicsőségbe. Az ősi és mindvégig folyamatosan fennálló egyházi hagyomány alapján XII. Piusz 1950-ben mondta ki dogmaként Mária mennybevételét. A mennybevételt követő 3. napon az apostolok nem találtak Mária testi maradványát a Boldogasszony sírjában, csak kendőket, friss virágokat és a jó illat áradását, a romolhatatlanság bizonyítékát. Innen ered a gyógynövények és illatos füvek szentelésének hagyománya.”

Ünnepélyes Városfelajánlás

A magyar nép és a Magyar haza felajánlását a Boldogságos Szűz Máriának Szent István, államalapító királyunk végezte el elsőként, aki utód nélkül maradva 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, a halálos ágyán fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának.

A magyar történelem sorsfordító időszakaiban ünnepélyes keretek között megismétlik, pontosabban megerősítik a Szent István-i cselekedetet.

Tapolca város alapításának 833.-ik és újra várossá nyilvánításának 50. évfordulóján egyházközségünk vezetője Szakács Péter plébános úr a legtöbb, amit adhatott városunknak, e jeles évforduló kapcsán, hogy követve a nagy történelmi személyiségek példáját, felajánló imában Nagyboldogasszonyra és általa szent Fiára, Jézusra bízza életünket, nemzetünket Tapolca város minden lakóját, városunk jövőjét.

Nagyboldogasszony búcsúi Szentmise

 

Az ünnepi szentmise bemutatására templomunkat áldozatos és művészi kezek pompázatosan feldíszítették virágokkal, gyógynövényekkel. Templomunk Szűzanya szobra az oltár mellett karján a Kisjézussal felújított aranykoronával, liliomokkal és gyógynövényekkel körbevéve tündökölt.

Az ünnepi szónok Dr. Kovács Zoltán mariológus, Rómában a Marianum Pápa-i Egyetem tanára, Budapest-Angyalföldi plébános volt.

A templom hangosításának korszerűsítése jogos kérése volt a híveknek. A felújítás kiválóan sikerült, mindenki megelégedésére. Most a berendezést ünnepi szónokunk megáldotta.

Beszéde elején feltett egy mindenkit érintő és feltehetőleg a válaszra nagyon vágyott kérdést.

Mi, vagy kicsoda tudja megadni az embernek az igazi boldogságot, vagyis az élet teljességét, ami maga a dicsőség. Elérhető-e csak emberi teljesítménnyel?

Ismerünk sok híres embert, történelmi személyiségeket, feltalálókat, vagy a médiában bemutatott most még csodált celebeket. Csodáljuk őket, talán irigyeljük is az őket körülvevő csillogást, de nem gondolunk bele az életükbe. Van-e maradandó ragyogás? Tudunk mi igaz maradandó dicsőséget szerezni? Ki az, aki meg tudja adni a maradandó boldogságot?

Istenben találjuk meg!

 

A mai ünnepen Szűzanyára tekintünk. Egyszerű leány volt, a legkisebb nemzetből származó, mégis 2000 év elteltével is ünnepeljük ragyogó személyiségét. A kegyelem ragyogása teszi széppé az embert. Ez az a ragyogás, amit nem lehet elvenni, nem tudok magamra venni, Isten tudja adni. A Szűzanya Isten kegyelmének ragyogását tükrözi vissza. Mária meglátogatta Erzsébetet és erre az útra a legnagyobb ajándékot vitte magával, a kegyelem ragyogását, mely Erzsébetre is kiáradt.

Mária Istent hordozó emberként lép Erzsébethez. Az egyszerű asszony dicséretet mond Máriának, ez az első Mária tiszteletet a történelemben. Az atya felteszi a kérdést: lehetünk mi is Istenhordozók? Mária, mint egy tabernákulum lép Erzsébethez. Teste az Isten Fiát hordozza magában. Mária örökké szűz, az a kapu egyszer tárult föl, királyi kapu, melyen a nagy király átvonult, amikor megszületett Jézus.

A Szövetség ládája biztosította a választott népet, hogy velük van az Isten, mintegy tabernákulum, azt a ládát nem érhette romlás. Az Új szövetség ládája, az új tabernákulum, nem a kőtáblába írt Ige, hanem a testté lett Igét hordozza magában, a Szűz Mária méhe.

Szent János előtt megnyílt az ég és látott egy asszonyt, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején pedig tizenkét csillagból álló korona minden nemzet kormányzójának, Jézus Krisztusnak az édesanyja és a mi édesanyánk is.

Minden imádkozó ember előtt megnyílik az ég. Ha itt Tapolcán engedjük, hogy szóhoz jusson az Isten, mi is belelátunk a Mennybe.

Mi többnyire jelet szeretnénk látni, ez arra figyelmeztet, hogy hitünket kell elmélyíteni. A mennybe út vezet. Jézus mondja „Én vagyok az út, az igazság és az élet.”

 Szűzanya tudja mi az úton levés, minden gyötrelmével, fájdalmával és szépségével, mert ő a legteljesebb módon végigjárta. Mi is legyünk, mert lehetünk Krisztushordozók. A Szűzanya kézen fog bennünket és a mennyei dicsőségbe vezet.

Várjuk a test feltámadását. A Szűzanyában megmutatkozik, milyen lesz a feltámadt, megdicsőült test. Kérjük a Szentlelket és engedjük, hogy a húsvéti öröm átjárja szívünket.

A mennybe felvett Szűzanya a föltámadás ereje reményforrás mindannyiunknak.

XII. Piusz pápa dogmaként mondta ki Szűz Mária mennybevételét. Nagyon sok embernek adott kapaszkodót, reményt a nehéz történelmi években.

Itt most Tapolcán, mi is emeljük fel tekintetünket, tárjuk ki szívünk kapuját Krisztus előtt. Engedjük, hogy dolgozzon a Szentlélek, hisz gyakran mi magunk tesszük elé a stop táblát.

Vízzel, gázzal, villannyal spórolhatunk, de a Szentlélekkel ne spóroljunk soha!

A gyónás ne csak nagyszüleink” szokásának” továbbvitele legyen. Engedjük áradni a kegyelem tiszta sugarát. Az Isten ott van, ha mi közel lépünk hozzá a Szentlélek világosságot ad, hogy mi is Krisztushordozók legyünk.

Ez az ünnep adjon új lendületet, legyen Tapolca szenteket nevelő város, ez függ attól, mennyire nyitjuk meg szívünket. Van remény, van világosság, kegyelem, van feltámadás. Boldogok akarunk lenni, Krisztus győzelme megmutatkozik bennünk is.

A gyógynövények megáldása is arra mutat, hogy előre kell tekinteni, gyógyulásra, átalakulásra mindenkinek szüksége van.

 Szűz Mária mennybevételét Nagyboldogasszonynak hívjuk, mert mi magyarok a Szűzanyát boldog asszonynak ismerjük.

Hartvig legendájából ismerjük, hogy Szent István királyunk a koronát és egész nemzetét a Szűz Anyának ajánlotta. Magyar nemzetéről atyai felelősséggel, végrendeletileg gondoskodott. Kire emlékeztet ez a felajánlás?

A Világmindenség Királya Jézus a kereszten haldokolva János apostolt (benne minden embert) Édesanyja gondoskodására bízta, Jánosnak pedig kijelentette, hogy Szűzmária az Ő (és benne minden ember) Édesanyja. Ezek a Királyok gondoskodtak övéikről, gondoskodtak nemzetükről. Szűz Mária nem csak az Egyház anyja, hanem az egész magyarságé. Mi Szűzmária országa vagyunk. Mi is mélyről jöttünk, de nem késő belekapaszkodni Édesanyánkba. Vele együtt Krisztushordozók lehetünk és Szűz Máriával együtt mondhatjuk a hála dalt.” Magasztalja lelkem az urat és szívem ujjong üdvözítő Istenemben”

A szentmise után Dr. Csernai Balázs atya tartott hálaadó szentségimádást. Utána agapén, kötetelen beszélgetésen vehettünk részt.

Zuhogó esőben érkezett az égi áldás.  A plébánia sötét udvarát megvilágította a kemencénél meggyújtott gyertyák  fénye. Nagy kegyelem árad ránk, emlékezetes marad 2016.évi Nagyboldogasszony búcsú Tapolcán

Csontosné Király Beáta

 

 


bucsu 2016 (57)

bucsu 2016 (1)
Így készül a Város Kenyere!